Ezek műanyag makettek, amelyek összeszerelést és festést igényelnek. A készlet nem tartalmaz festékeket és ragasztókat, hacsak nincs másképp feltüntetve.
Leírás
A 203,2 mm-es (8 hüvelykes) kaliberű szovjet B-4 nagy teljesítményű nehéztarackot 1931-ben fejlesztették ki. A tarack több mint 100 kg súlyú lövedékeket tudott kilőni közel 18 km-es távolságra. A löveg súlya szállítási helyzetben 19 tonna volt. Speciális lánctalpas futóművet fejlesztettek ki hozzá – a nagy felfekvési felület megakadályozta, hogy a tarack belesüllyedjen a talajba, az erős szerkezet pedig elviselte a tüzeléskor keletkező hatalmas visszarúgást.
A B-4 első harci bevetésére az 1939-40-es szovjet-finn háborúban került sor, ahol a finn beton erődítmények lerombolására használták. A finnek a “Sztálin pörölye” becenevet adták a lövegnek. A német hadsereg számos ilyen löveget zsákmányolt, és 20,3 cm H.503 (r) jelzéssel használta őket. A tarackot a második világháború során végig bevetették.
Méretarány: 1:72
A makett 207 alkatrészből áll
A modell hossza: 13 cm
Leírás
A 203,2 mm-es (8 hüvelykes) kaliberű szovjet B-4 nagy teljesítményű nehéztarackot 1931-ben fejlesztették ki. A tarack több mint 100 kg súlyú lövedékeket tudott kilőni közel 18 km-es távolságra. A löveg súlya szállítási helyzetben 19 tonna volt. Speciális lánctalpas futóművet fejlesztettek ki hozzá – a nagy felfekvési felület megakadályozta, hogy a tarack belesüllyedjen a talajba, az erős szerkezet pedig elviselte a tüzeléskor keletkező hatalmas visszarúgást.
A B-4 első harci bevetésére az 1939-40-es szovjet-finn háborúban került sor, ahol a finn beton erődítmények lerombolására használták. A finnek a “Sztálin pörölye” becenevet adták a lövegnek. A német hadsereg számos ilyen löveget zsákmányolt, és 20,3 cm H.503 (r) jelzéssel használta őket. A tarackot a második világháború során végig bevetették.
Méretarány: 1:72
A makett 207 alkatrészből áll
A modell hossza: 13 cm
